Tánc az életem  

Posted by Verocs in

Vannak napok, amikor rámjön az írhatnék. Ez is olyan. Túl pihentem magam végre. Hihetetlen de aludtam. De már előre tudom, hogy holnap nyügi lesze a hülye óraátállítás miatt. Nem szeretem, mert felborul a bioritmusom, ilyenkor meg frusztrált hp vagyok. Fő az önismeret. :)

Rájöttem, hogy már utálok táncolni. Amíg az ember csak úgy eljárogat, mert nincs különösebb tétje, addig oké. Most már azt lesem, hogyan tudnám ellógni. Lassan olyan a vádlim, mint egy jól megtermett focistának. Az órarend még mindig ugyanaz. Hétfő szünnap, bár anyu már berakta a hastáncpróbát, mert még nem elég tökéletes. Kedd: palotás, hál istennek Zsolti már nem fejel le, és alábamra is le lép rá annyiszor, de még mindig úgy pröget, mint egy búgócsigát, én meg kilengve jobbra-balra nekimegyek a törékeny kislányoknak. de edzünk folyamat, és egy hónap, és tökéletesek leszünk. Vagyis csak Zsolti, mert én már az vagyok. Szerda:kánkán, a térdemet már jól összevertem, mert a rendes spárga még nem megy, a félbe pedig állandóan beütöm a térdkalácsom. Meg amúgy is, oxigénpalack nélkül kibírni ezt az ugrabugrát. De fiúk jól mutatnak, meg mi is alattuk. (nem félreérteni, ez szimpla formáció anyu és nem kovi módra, szóval a fiúk állnak terpeszben, mi meg a lábuk között bujunk ki, és köszönjük meg a nézőknek, hogy elviseltek minket ezen nemes estén) Csütörtök: társastánc, ehh 13 tánc. Már nagyon megy, de Zsolti, akit itt sem úszok meg, (a francnak születtem olyan magastípusnak, hogy senki más nem mutat mellettem, csak a ritmustól félő nem rálépő Zsolti), szóval, akítvan gyakorolunk. Nem rossz nem rossz, elég érdekesen mutatunk majd. Péntek: hastánc, imádom, de mire odajutok, addigra lemerül az elem, és az anyu által választott tánc, ami úgy de úgy pörög, hogy szintén 1 perc után kapkodom a levegőt, nah szóval, pont arra már nincs erő. Így péntek este már csak a pihi...

...egyetlen szerelmemmel...a laptopommal fekszem az ágyban, és próbálom kikapcsolni az agyam, pihentetni táncos lábaimat. Hát, így legyen valakinek az anyja tánctanár, mert még 25 évesen sem ússza meg azt a fajta terrort, hogy Neked táncolnod kell ezen a rendezvényen, amit nem mellesleg én szervezek, egy tánctanárral. De legyen már május 3., mert kezdek lemerülni, meg táncügyileg kiégni. Bár, még mindih riszálom magam a tükör előtt, koreográfia nélkül az általam választott zenére.

post signature

This entry was posted at 3/30/2008 and is filed under . You can follow any responses to this entry through the comments feed .

0 szövegelő

Megjegyzés küldése